A szabadpiaci kapitalizmust meg kell reformálni, különben robbanásszerű társadalmi hatás várható!
A globális kockázatok között az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, és ennek elsődleges oka a jövedelmi és vagyoni különbségek mélyülése.
Ez áll a Világgazdasági Fórum (WEF) által szerdán Londonban ismertetett éves világjelentésben.
Az évenkénti davosi világtalálkozót rendező szervezet 78 oldalas tanulmánya szerint a jelentéshez elkészített felmérés kimutatta, hogy a válaszadók a következő tíz év globális folyamatainak legfontosabb meghatározó tényezőjeként tartják számon az egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket. A jelentés szerint ennek orvoslásához újjá kell éleszteni a gazdasági növekedést, de az elitellenes populista hangulat erősödése azt jelzi, hogy ez önmagában már nem elégséges a társadalmakon belüli repedések kezeléséhez, ehhez most már a szabadpiaci kapitalizmus reformját is napirendre kell venni.
A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik kirívó példája a WEF tanulmánya szerint a nagyvállalati vezetők javadalmazásának meredek – az alkalmazotti bérek emelkedésének ütemét messze meghaladó – növekedése. A jelentés szerint ez különösen irritáló tényező annak ismeretében, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság óta az alkalmazotti reálbérek sok fejlett országban sem érték még utol a válság előtti szintet.
Ráadásul a jövedelmi és vagyoni polarizáció most már a legnagyobb feltörekvő gazdaságokban is végletes. Kínában a háztartások legtehetősebb 1 százaléka a nemzeti összvagyon harmadát, Indiában a leggazdagabb 1 százalék a teljes vagyontömeg 53 százalékát birtokolja.
Mindeközben az alacsony szakképzettségű munkavállalók részesedése a nemzetgazdasági szintű jövedelemből évtizedek óta folyamatosan csökken. Az Egyesült Államokban e munkavállalói rétegre a jövedelmek 23 százaléka jut az 1968-ban mért 38 százalék helyett – áll a WEF szerdai tanulmányában.
A Világgazdasági Fórum szerint, ha ezeket a problémákat nem sikerül megfelelően kezelni, annak robbanásszerű hatása lehet a társadalmi stabilitásra.