Sok tízmilliárdos üzlet a magánegészségügy

Az elmúlt két évben egy közvélemény-kutatás szerint negyedével nőtt azok száma, akik valamilyen egészségügyi szolgáltatást magánegészségügyi szolgáltatótól vettek igénybe

A szolgáltatások 81 százaléka szakorvosi tanácsadás volt, 53 százaléka pedig modern diagnosztikai eljárás: CT, MR és ultrahang.

A Diagnoscan Magyarország Kft. megbízásából a Szinapszis piackutató által idén februárban készített, négyszáz fős reprezentatív felmérés eredményét szerdán ismertették.

A diagnosztikai szolgáltatások közül a magánorvosi rendszer keretében a legtöbben – 63 százalék – ultrahangvizsgálatot vettek igénybe, a megkérdezettek fele labor-, negyede röntgen-, MR-, illetve kardiológiai vizsgálatért fizetett. A felmérésből kiderült az is, hogy inkább a fiatalabbak (18-35 évesek) veszik igénybe a fizetős orvosi ellátást, továbbá az iskolai végzettség szintjének emelkedésével és a jövedelmi helyzet javulásával nő az igénybevevők aránya.

A megkérdezettek arra a kérdésre, hogy miért választottak inkább magánorvosi ellátást, a rangsor első három helyén (33-32 százalékkal) a következő válaszok szerepelnek: „amikor időpontra megyek, hamar sorra kerülök”; „nincs várólista”; „megválaszolják a kérdéseimet, több információhoz jutok”. A válaszadók fontosnak tartották még a személyes figyelem, a barátságos bánásmód előtérbe helyezését, 23 százalékuk pedig azért választott magánorvosi ellátást, mert nem kell fizetni hálapénzt.

Az adatokat „kibontva” kiderült, a nők számára a magánorvosi szolgáltató választásakor fontosabb szempont a várólista hiánya, az egészségügyi személyzet szakértelme, és az, hogy nem kell hálapénzt fizetniük. A férfiaknak jobban számít a rendelések műszerezettsége. A fiataloknak (18-35 évesek) fontosabb, hogy a kérdéseikre választ kapjanak, és a lelet kiadásakor pontos magyarázatot adjon nekik a szakember. A 35 éven felüliek azt tartják meghatározóbbnak, hogy a helyszínen ne kelljen várakozniuk. A krónikus betegeknek jobban számít a személyes, figyelmes, barátságos bánásmód, mint a nem krónikus betegeknek.

A 14 napos szabály betartásáról az volt a tapasztalat: nem kapott két héten belül időpontot CT-vizsgálatra az érintettek harmada, míg MRI-vizsgálatra a megkérdezettek 13 százaléka. (2015. június 1-jén életbe lépett az a szabályozás, miszerint a rosszindulatú daganatos kórkép megalapozott klinikai gyanúja esetén a szolgáltató a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatot a beutaló kiállításától számított 14 napon belül köteles elvégezni.)

Leitner György, a Diagnoscan vezérigazgatója arról beszélt, hogy a budapestiek és az agglomerációban élők többsége igénybe vett már magánegészségügyi szolgáltatást, az egy főre jutó magánköltések is meredeken emelkedtek. Az általa ismertetett adatokból kitűnik, hogy ez 2012-ben 31 ezer, 2014-ben már 57 ezer forintot jelentett. A vezérigazgató elmondta még, hogy a 250 legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató cég mintegy 60 milliárd forint forgalmat ért el tavaly, és ugyanezen cégek 27 milliárdos közfinanszírozott forgalmat bonyolítottak.

Leitner György a magánegészségügyi szolgáltatásokat erősítő tényezők közé sorolta azt, hogy bizonyos esetekben a közellátás színvonala nem fog lényegesen javulni, erősödik a középosztály és előtérbe kerül az egészségtudatos életmód. A negatív tényezők közé sorolta a humánerőforrás-krízist, a hálapénz meglétét, a köz- és magánellátás szabályozási anomáliáit, valamint az egyértelmű politikai állásfoglalás hiányát.