Ez a magyar patrióta gazdaságpolitikai érdek

Az Orbán-kormány nem hagyja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerüljenek

A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja – mondta dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön az új programozási időszak tapasztalatairól tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.

A kormány hozott egy igen fontos, alapvető, stratégiai döntést a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklussal kapcsolatban. A döntés: a rendelkezésre álló források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Azaz, a magyar kis- és középvállalkozások kell hogy megkapják a források 60 százalékát. Csak így válhatnak hosszútávon is versenyképessé. És itt nem csak a versenyképesen, hanem a hosszútávon kifejezésen is nagy hangsúly van. Ez a stratégiai döntést, egy hosszú és nagyon kemény tárgyalássorozat eredményeként az Európai Bizottsággal el tudtuk fogadtatni. Ez volt a legfontosabb kérdés. Ez a legnagyobb eredmény és a legnagyobb siker – mondta az államtitkár.

Hozzátette: ezért áldozatokat is kellett hoznunk. Az egészségügyre, az oktatásra, a közkedvezményezettekre, közvetlenül nem lesz annyi uniós forrás, mint a korábbi időszakban. Azért nem lesz, mert a kis- és középvállalkozói szektor kapja meg a források döntő hányadát. A cél ezzel a munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés által a kis- és középvállalkozás megtámogatása, a társadalmi felzárkózás elősegítése, az alsó középosztály megerősítése, lehetőségteremtés a hátrányos helyzetűek számára, a legelmaradottabb régiók felzárkóztatása. Nevén nevezve: ez a magyar patrióta gazdaságpolitikai érdek.

Ez a kormány együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, ez a kormány odafigyel a szavukra, ez a kormány partnerként tekint rájuk, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja őket

Dr. Vitályos Eszter fölidézte: "az előző, 2007-2013-as ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert. A 70 600 nyertesből alig 44 ezer a vállalkozás. De az első fejlesztési ciklus forrásainak 90 százaléka közkedvezményezett volt! Ami azt jelenti, hogy a forrás döntő hányada a magyar állam és a magyar önkormányzatok intézményrendszerébe került. Nem vitatva, hogy számos fejlesztésre ezek közül szükség volt, mégis, amikor mérleget vontunk, azt kellett látnunk, hogy az elköltött több mint 9 ezer milliárd forint nem járul hozzá számottevően az ország versenyképességének növeléséhez. És főleg nem segítette a magyar kis- és középvállalatok megerősödését, a munkahelyteremtést.

A mérleg készítésekor azt is tapasztaltuk, hogy csak óriási hajrával, az államapparátus megfeszített munkájával tudtuk azt elérni, hogy ne legyen forrásvesztés. Hogy az összes, Magyarországnak járó pénzt kifizethessük. Tanultunk az elődeink, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hibáiból. Ezért az Orbán-kormány úgy döntött, hogy nem aprózza el a forrásokat, nem nyújtja el évekre a pályázatok meghirdetését, nem nyújtja el hosszú évekre a kifizetést és főleg nem hagyja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerüljenek sem a pályázatok, sem a forrásokból megvalósított beruházások során. Ebből is következett egy nagyon lényeges és szintén stratégiai döntés: 2017. június 30-ig az összes pályázat legyen kiírva. „Fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések már megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon" – idézte Lázár János minisztert a Miniszterelnökség államtitkára.

Az első tapasztalatok alapján az a legfontosabb, hogy az új megállapodás, az új társadalmi konszenzus, ami arról szól, hogy 2014-2020 között a gazdaság fejlesztésére helyezzük a súlypontokat, ez élvezi a piac támogatását. Mi ugyanis együttműködünk a piaci szereplőkkel, a gazdasági kamarákkal, a vállalkozói érdekképviseletekkel. Megkérdeztük és megkérdezzük őket arról, hogy milyen fejlesztések érdekében érdemes az uniós forrásokat felhasználni, mire érdemes Magyarországon 12 000 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt felhasználni? Mitől várhatjuk azt megalapozottan, hogy 2020 után, amikor feltehetően nem lesznek ilyen típusú források, akkor a magyar gazdaság a saját erőforrásaira és a saját termelékenységére támaszkodva is tud fejlesztési forrásokat nyújtani az országnak? Ez egy nagyon fontos és lényeges változás a hozzáállásban! Ez a kormány együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, ez a kormány odafigyel a szavukra, ez a kormány partnerként tekint rájuk, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja őket, hogy innovatívak legyenek, hogy fejlesszenek, hogy munkahelyeket teremtsenek, azaz versenyképesek legyenek – szögezte le dr. Vitályos Eszter.

Hozzátette: ehhez szabják minden döntésüket. Ezek közül kettőt emelt ki. Egyik az új közbeszerzési törvény. Ez a jogszabály az Európai Unió adta keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdasági szereplőknek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan. A másik a bürokráciacsökkentés. Továbbra is azon dolgoznak, hogy a pályázatok beadása során minél könnyebben, minél gyorsabban boldoguljanak a pályázók. Ennek érdekében már számos intézkedés történt. Töredékére csökkentették például a kötelezően kitöltendő, beadandó adatok számát. Egyszerűsített, és elektronikus alapú beadási rendszert hoztak létre. A cél, hogy olyan rendszer működjön, amelyben minden pályázó el tud igazodni, és amelyet minden pályázó saját maga is tud használni, kiküszöbölve a korábban általános és sokszor horribilis költséget jelentő pályázatkészítő cégek igénybevételét.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb az operatív programokban. Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is. Kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.

(mti alapján)