Háborúban állunk, totális háborúban…

…ezért erős szavakat fogok használni: vagy ők vagy mi!

Nagy bajban a migránsokat támogató szocialistapárti francia elnök. A francia jobboldali ellenzék vezető politikusai élesen bírálták a kormányzatot a terrorellenes intézkedéseket illetően. A tavalyi iszlamista merényleteket követően tapasztalható nemzeti és politikai egységgel ellentétben a legalább 84 áldozatot követelő nizzai terrortámadás után szinte azonnal belpolitikai vita alakult ki a baloldali kormány fellépését illetően. Ennek egyik fő politikai oka az, hogy a jövő évi elnökválasztás előtt a jobboldalon novemberben tartják az elnökjelölt-választó előválasztást, amelynek aspiránsai már megkezdték a kampányukat. 

Elsőként a legesélyesebbnek számító jelölt, Alain Juppé volt miniszterelnök és későbbi külügyminiszter mondta azt, hogy elkerülhető lett volna a nizzai merénylet, ha a kormány minden eszközt rendelkezésre bocsátott volna. Az ellenzéki politikus szerint több rendőrt kellett volna mozgósítani a nemzeti ünnepet lezáró tűzijáték biztosítására a támadás helyszínén. Alain Juppé, Bordeaux jelenlegi polgármestere később közleményben jelezte, hogy "semmilyen fatalizmus, sem naivitás nem tolerálható" a kormány részéről. 

Nicolas Sarkozy volt államfő, a jobbközép Köztáraságiak elnöke vasárnap nevetségesnek nevezte, hogy a nizzai támadásra a kormányzat eddigi egyetlen konkrét válasza a tartalékos szolgálat megerősítése volt, ami szerinte nem fogja megoldani a terrorizmus problémáját. "Tudom, hogy nulla kockázat nem létezik. Pontosan tudom, és azt is tudom, hogy akkor esünk egymásnak, amikor az áldozatokat még el se temettük" – mondta a volt elnök. "Ugyanakkor ki kell mondani, mert ez az igazság, hogy amit 18 hónapja meg kellett volna tenni, nem tették meg" – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök a legnézettebb hírműsorban, a TF1 francia kereskedelmi televízió híradójában. "Háborúban állunk, totális háborúban. Ezért erős szavakat fogok használni: vagy ők vagy mi" – fogalmazott Nicolas Sarkozy. A volt elnök szerint sürgősen meg kell nyitni a régóta tervezett átnevelő központokat a radikalizálódott fiatalok számára, a radikalizmus miatt nyilvántartott külföldieket ki kell toloncolni, a francia állampolgárságú radikálisokat pedig el kell zárni vagy elektronikus karkötő hordására kell kötelezni. 

Manuel Valls kormányfő és Bernard Cazeneuve belügyminiszter közös közleményben utasította vissza a bírálatokat. Emlékeztettek arra, hogy 9 ezerrel emelkedett a rendőri erők létszáma az elmúlt években, miközben Nicolas Sarkozy elnöksége idején 7 ezer munkahely szünet meg a rendőrségnél. A titkosszolgálatokat a kormányzat szerint megreformálták, három terrorellenes törvény fogadott el a parlament az elmúlt négy évben, a legutóbbit májusban. Ez utóbbiban a törvényhozás a rendkívüli állapot idején a rendőrség rendelkezésére álló eszközöket állandóvá tette, a fegyveres erők tagjai szolgálaton kívül is viselhetik a fegyvereiket, s hatóságok elrendelhetik az iszlamista harcok területeiről, így Szíriából hazatérők egyhónapos házi őrizetét. A börtönökben bevezették az elítéltek teljes átmotozásának lehetőségét, és súlyosan büntethetővé vált a terrorista internetes oldalak látogatása. "A jogállam megkérdőjelezése, lemondás az értékeinkről a legnagyobb meghátrálás lenne" – hangsúlyozta Manuel Valls. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy továbbra is 100 ezer rendőr, csendőr és katona teljesít szolgálatot az országban a közbiztonság garantálására. A belügyminiszter szerint 2013 óta 16 terrortámadást hiúsítottak meg a hatóságok.